Szégyenlősvirág gondozása, szaporítása

---

A szégyenlősvirág vagy rúzsvirág (Aeschynanthus) gondozása nem a legegyszerűbb feladat, de kis odafigyeléssel szemet gyönyörködtető leveleivel, élénk színű virágaival sokáig díszítheti otthonunkat.

A szégyenlősvirág nemzetség több mint száz fajt számlál, melyek közül talán a két legismertebb az Aeschynanthus lobbianus és az Aeschynanthus radicans. Természetes élőhelyén India, Kína és Malajzia trópusi és szubtrópusi területein elő növények jelentős része epifita, azaz egy másik növényen, többnyire fákon él, de nem azokból táplálkozik. A szégyenlősvirág az esőerdő fáinak üregeiben, réseiben telepszik meg és az ott felhalmozódó elkorhadt növényi részekből, rovartetemekből, esővízből veszi fel a számára szükséges tápanyagokat.

Legtöbb változatának 60 cm-es, sőt annál is hosszabb szára van. Levelei fényesek, húsosak és hegyesek. Az élénk színű, trombita alakú, ívelt virágai csoportosan találhatók a szárvégeken. A szégyenlősvirág legtöbb faja és változata, a nyári hónapokban, júniustól szeptemberig virágzik. Hosszú életű növény, de az évek múlásával egyre kevesebb virágot hoz.

Szégyenlősvirág gondozása

A szégyenlősvirág vagy rúzsvirág tartása és gondozása nem a legegyszerűbb feladat. Meglehetősen kényes és igényes növény, sok figyelmet és törődést igényel. A helyváltoztatást, a hideget és a huzatot rosszul tűri. Fénykedvelő növény, de különösen nyáron, júniustól augusztusig óvjuk a közvetlen napfénytől. A hideget és nagy forróságot nem kedveli, nyáron a körülbelül 20-24 °C-os hőmérséklet a legmegfelelőbb, télen is tartsuk legalább 13 °C-on.

Állandó magas páratartalmat igényel, ezért főleg nagy melegben naponta rendszeresen, permetezzük, lehetőleg esővízzel. A hosszú szárakat rendszeresen vágjuk vissza, ne hagyjuk nagyon elburjánzani. Az elnyílt virágokat és az elhalt növényi részeket rendszeresen távolítsuk el, ezzel serkenthetjük és meghosszabbíthatjuk virágzását.

A szégyenlősvirágot 2-3 évente tavasszal, márciusban vagy áprilisban óvatosan ültessük át. Az ültetéshez használjunk rostos tőzeg és szárított moha 3:1 arányú keverékét vagy akár kész keverékbe, úgynevezett orchideaföldbe is ültethetjük.

Öntözése, tápoldat használat

A szégyenlősvirágot nyáron rendszeresen és bőségesen öntözzük, tartsuk a földjét mindig nedvesen. Magas páratartalmat igényel ezért leveleit főleg nagy melegben sűrűn permetezzük, lehetőség szerint esővízzel. A téli hónapokban, novembertől februárig az öntözővíz mennyiségét fogjuk vissza és ritkábban locsoljuk. Nyáron kéthetente adjunk az öntözővízhez tápoldatot.

Szégyenlősvirág szaporítása

A szégyenlősvirágot annak ellenére, hogy milyen kényes növény viszonylag könnyen szaporítható dugványról, vagy bujtással.

Dugványozás: Májusban vagy júniusban vágjunk az anyanövényről 8-10 cm-es dugványokat és az alsó levelek eltávolítása után ültessük nedves tőzeg és durva homok keverékébe. Miután meggyökeresedtek és növekedésnek indultak a kis növények, ültessük el őket egyesével és gondozzuk hasonlóan, mint a felnőtt növényeket.

Bujtás: Válasszunk ki egy egészséges szárat, amit anélkül, hogy az anyanövényről leválasztanánk, bujtassunk nedves tőzeg és homok keverékébe. Bujtás készítésére az április-július közé eső időpont a legmegfelelőbb. Miután gyökeret eresztett, válasszuk le az anyanövényről és neveljük tovább hasonlóan a felnőtt növényekhez.

Betegségek, kártevők

A márványos, deformált levelek takácsatka fertőzésére utalnak. Növeljük a páratartalmat, permetezzük sűrűn vízzel a növényt és használjunk megfelelő rovarirtó szert!

Ha kevés a fény, vagy túl hűvös van, a szégyenlősvirág nem hoz bimbót, vagy csak keveset. Tegyük melegebb és világosabb helyre a növényt!